Kislexikon

óriásbolygó, 7500 km sugarú kőzet- és jégmagját 10 ezer km vastag folyékony (víz, metán, ammónia) köpeny övezi, amely ionokat is tartalmaz. Több ezer km vastag légköre főként hidrogénből és héliumból áll. Az Uránusz hidrogén és hélium tartalma kisebb, mint a Jupiteré. Légköre valószínűleg a napsugárzás hatására keletkezett szénhidrogénrétegtől szürkés, átlátszatlan, felhők alig láthatók rajta. Magas szélességeken légköri pólussapka látható atmoszférájában. Forgástengelye 98°-os szöget zár be a pályasíkjára állított merőlegessel, ezért több évtizeden át csak az egyik, utána évtizedekig csak a másik féltekéje kap napfényt. Mindennek ellenére légkörében a szélességgel alig változik a hőmérséklet, és az éjszakai oldalon is a nappalihoz közeli hőmérséklet uralkodik, szélrendszerei az egyenlítőjével párhuzamosak. A többi óriásbolygóval ellentétben nem bocsát ki észrevehetően több hőt, mint amennyit a Naptól kap. A mágneses és a forgástengelye egymással 60°-os szöget zár be, így magnetoszférájának alakja jelentősen változik a tengelyforgás során. Egymástól elkülönülő zsinórszerű gyűrűi a bolygó centrumától 41840-51140 km közötti távolságban húzódnak.