Kislexikon

0,2-2 naptömegű, fiatal (10⁵-10⁶ éves) csillag, amely még nem került a fősorozatra. Gyakran anyagkorong övezi, amelyből idővel bolygók keletkezhetnek. Sugárzása erősen változik, energiatermelése instabil, anyagkibocsátása nagyságrendileg 10^-8 naptömeg/év.

[atomidő], atomórákkal meghatározott idő, amelynek egy másodperce egyenlő a cézium-133 atom két hiperfinom szintje közt fellépő sugárzás 9192631770 rezgésperiódusának időtartamával.

az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, amelyiknél a Nap éves mozgása során az éggömb déli féltekéjéről az északira lép. A tavaszpont az égi koordináta-rendszerek fontos alapiránya. A precesszió miatt lassan elmozdul az ekliptikán.

1. a Tejútrendszer korongjának égi vetülete. Mivel a Naprendszer a csillagokban gazdag fősíkban található, az itt lévő csillagok az égen fényes sávként, a Tejútként figyelhetők meg. A Tejút csillagai szabad szemmel egy sávvá olvadnak össze, amelyben sötétebb részek is láthatók, ezek hatalmas fényelnyelő por- és molekulafelhők. A Tejút a távcsőben csillagokra bomlik. 2. a Tejútat néha a Tejútrendszerrel egyenértékű kifejezésként használják.

az a galaxis, amelynek a Nap is tagja. A Tejútrendszer küllős spirális galaxis, mintegy 100-200 milliárd csillagot tartalmaz, látható anyagának tömege kb. 10¹¹ naptömeg. A Tejútrendszer halója egy közel 160 ezer fényév átmérőjű enyhén lapult ellipszoid, amelyben idős gömbhalmazok és idős csillagok találhatók, csillagközi anyagban szegény térség. A Tejútrendszer fősíkja (korongja) kb. 100 ezer fényév átmérőjű, itt találhatók a fiatalabb csillagok, Napunk is a fősíkban, a centrumtól kb. 26 ezer fényévre van. A centrum körül átl. 250 km/s sebességgel közel 230 millió év alatt tesz meg a Nap egy keringést. A fősíkban található a Tejútrendszer csillagközi anyaga, és a spirálkarok, amelyek a mag körül körbehaladó sűrűséghullámoknak tekinthetők. Területükön enyhén megnő a csillagközi anyag sűrűsége, és a körülmények kedveznek a csillagok kialakulásának. A spirálkarokban nincs sokkal több anyag, mint a fősík egyéb részein, de az itt található rövid életű, nagy tömegű, erősen sugárzó csillagok feltűnővé teszik azt. A Tejútrendszerben a centrumtól 16 ezer fényév sugarú molekulafelhő-gyűrűben a legaktívabb a csillagkeletkezés. A Tejútrendszer központi vidéke kb. 10 ezer fényév átmérőjű, 6 ezer fényév vastag ellipszoid alakú térrész, amely csillagközi anyagban szegény és főleg idős égitesteket tartalmaz. A Tejútrendszer centrumában egy 4 millió naptömegű fekete lyuk található, amelybe nem ömlik annyi anyag, hogy a Tejútrendszer aktív galaxis legyen. A Tejútrendszer tömegének 50-80%-a láthatatlan anyagként, a láthatónál nagyobb haló formájában van jelen. Majdnem 20 törpe kísérőgalaxis kering körülötte.

mikrométer-centiméter közötti méretű meteorit, avagy meteorit becsapódáskor képződött test, amelynek olvadt anyaga a gyors hűlés miatt üveges, alakja elnyúlt, csepp formájú.

a Szaturnusz holdja.

az óriásbolygók gyűrűiben keringő néhányszor 100 m-es, illetve kisebb törmelékholdak, amelyek gravitációs terükkel befolyásolják a gyűrű szemcséinek mozgását. Egyes tartományokban feldúsítják az anyagot, máshonnan kiszórják azt, illetve meghatározott alakú szerkezetekbe csoportosítják.

a Szaturnusz holdja.

a Neptunusz holdja.

a Jupiter holdja.

a Szaturnusz holdja, 1700 km sugarú kőzetmagját kb. 800 km vastag jégkéreg borítja, felszíni hőmérséklete 90 K, a légnyomás kb. 1,5-szerese a földfelszíninek. Kb. 200 km vastag jégburkolata alatt 400-600 km vastag víz óceán lehet. Felszínén sok kiszáradt tómeder és egykori folyónyom van, amelyek közül ma csak a sarkvidékieket tölti ki folyékony szénhidrogén. Főként nitrogénből álló, a földi légkörnél kb. tízszer nagyobb tömegű légkörrel bír. A felszínéről felszabaduló metán a felsőlégkörében a Nap ultraibolya sugárzásának hatására elbomlik, és bonyolultabb szerves anyagok épülnek fel belőle, amelyek a felszínre visszahullnak, ahol akár aminosavak is előfordulhatnak. A Titan légkörében zajló kémiai folyamatok elméletileg a Földön, az élet kialakulása előtti ún. prebiotikus folyamatokra hasonlíthatnak.

az Uránusz holdja.

Kuiper-objektum.

napfogyatkozás.

akkréciós korong.

[mascon], A Hold tengereinek területén megfigyelhető tömegkoncentrációk, amelyek pozitív gravitációs anomáliákat okoznak. A masconokat a Hold kérge alatt megemelkedett köpeny anyaga és a tengerek területére kiömlött bazaltláva hozza létre.

az óriásbolygók gyűrűrendszeréhez közel vagy a gyűrűrendszerben keringő apró holdak. Valószínűleg nagyobb holdak szétdarabolódásával keletkeztek, porladásuk a gyűrűk anyagának biztosít utánpótlást. Egy részük terelőhold.

luminozitásuk alapján ide sorolják általában a fősorozati csillagokat, továbbá törpecsillagnak tekinthetők a fehér törpék és barna törpék is.

általában a 10⁹ naptömegnél kisebb tömegű galaxisokat nevezik törpegalaxisoknak. Típusukat tekintve elliptikus, szferoidális és szabálytalan galaxisok, a nagyobb tömegű és méretű galaxisoknál (pl. Tejútrendszer) lényegesen több van belőlük.

többé-kevésbé rendszeres időközönként felfénylő csillag. Gyakoribb és kisebb kitöréseket produkál, mint a nóvák. A törpenóvak olyan kettőscsillag-rendszerek, ahol a hidegebb, fősorozati csillagról a kisebb, forróbb fehér törpe körüli akkréciós korongra áramlik az anyag, az átáramlás túlfutása felfényesedéshez vezet.

[TNO], Kuiper-objektum.

a Neptunusz retrográd pályán keringő befogott holdja. Felszínét nitrogén- és metánjég borítja, amely alól a belső hő és a jégbe világító napsugárzás hatására "gejzírek" törnek fel. Ritka légkörének anyaga a felszínéről szublimál, és nagy pólussapkáira fagy le.

a Jupiterrel azonos pályán keringő, a Naptól nézve 60 fokkal a Jupiter előtt vagy mögött haladó kisbolygó. A keringés mellett bonyolult mozgást végeznek a librációs pontok körül.

1908. június 30-án egy 50-80 m átmérőjű földközeli kisbolygó lépett be a Föld légkörébe. A légellenállás hatására 8,5 km magasan 10-20 megatonnával egyenértékű robbanás keretében megsemmisült. A tajga 40-60 km-es területén súlyos károkat okozott. A Tunguz-robbanáshoz hasonló események statisztikailag néhány 100 évente történnek.