Kislexikon

az Ida kisbolygó körül 35-40 órás periódussal, kb. 100 km távol keringő hold. Az Dactyl 1,6x1,4x1,2 km mérete és közel gömb alakja alapján kozmikus kőrakás szerkezetű lehet. Kb. 2 milliárd évvel ezelőtt, az ősi Coronis kisbolygó szétdarabolódásakor keletkezett az Idával együtt, azóta kering körülötte. Élete során többször széttört és összeállt, mialatt tömeget veszített.

az álló dátumválasztó vonal kb. a 180 fokos hosszúsági kör mentén húzódik a földgömbön. Alakja többször megtörik, hogy lakott területen lehetőleg ne haladjon át. Ha keletről nyugatra keresztezzük, a naptárt egy nappal vissza, ha nyugatról keletre, egy nappal előre kell állítani. A mozgó dátumválasztó vonal mindig ott található, ahol éppen 0 óra van, zónaidőben nézve mindig két időzóna határán helyezkedik el.

a Mars szabálytalan alakú holdja, valószínűleg befogott kisbolygó, kráterezett felszínét 10-20 m vastag törmeléktakaró borítja. Élete során többször szétdarabolódhatott és összeállhatott, miközben tömege csökkent.

az egyenlítői égi koordináta-rendszerek szélesség jellegű koordinátája.

a földfelszínről nézve egy égitest látszólagos napi mozgása során a horizont feletti legmagasabb pont elérése, amely az északi féltekéről nézve déli irányban következik be. (A Nap delelése általában nem pontosan déli 12-kor következik be.)

rövid periódusú pulzáló változócsillagok egyik típusának névadója. A Delta Scuti csillagok A-F színképtípusú fősorozati csillagok.

az Uránusz holdja.

a Neptunusz holdja.

1. A Nap és az óriásbolygók esetében a különböző szélességű területek eltérő idő alatt fordulnak meg a tengelyük körül. Az egyenlítőnél gyorsabban, a poláris területeken lassabban forog a felszínük (szélességi differenciális rotáció). Másrészt a Nap felszíne alatti rétegekben is eltérő a forgás szögsebessége (mélységi differenciális rotáció). 2. A galaxisoknál a centrumtól különböző távolságra lévő részek eltérő idő alatt végeznek egy keringést. A keringési idő a centrumtól távolodva nem egyenletesen nő, eloszlása bonyolult, a galaxison belüli tömeg eloszlásával kapcsolatos.

a Szaturnusz holdja.

[Helene], a Szaturnusz holdja.

keringési, illetve forgási irány, amely a Föld északi pólusa felől nézve az óramutató járásával ellentétes. (A nagybolygók keringése mind direkt irányú a Naprendszerben.) Ha egy égitest nem az ekliptika síkjában kering, az ekliptika síkjára levetített képének mozgását vizsgáljuk. A direkt iránnyal ellentétes a retrográd.

a Holdnak pályája felszálló csomóján történő két egymás utáni áthaladása közötti időtartam, ez 27 nap 5 óra 5 perc 35,9 másodperc.