06 - Rádiótávcsövek

A földi légkör a látható fényen, az optikai tartományon kívül a rádióhullámokat is átereszti. Az égitestek rádiósugárzásának vizsgálatához a II. világháború után egyre nagyobb parabola antennákat készítettek. Manapság 100 méteres átmérőjű ilyen teleszkópok is működnek. Ha több rádiótávcsővel egyidejűleg ugyanazt az objektumot mérjük (interferometria), akkor az rádiósugárzásának térképe sokkal részletgazdagabb lesz. Már a Föld körül is kering rádióteleszkóp.

A rádióantennák egyik érdekes felhasználási területe: az idegen civilizációk esetleges üzeneteinek keresése (SETI program).

A műholdas TV-adásokat vevő parabola antenna

A rádióteleszkópban a beérkező sugárzás útja

30 méter átmérőjű, mikrohullámokat érzékelő antenna Spanyolországban

Rádiótávcsövek Canberra mellett (Ausztrália)

A Lowell távcső 76 méteres

A német 100 méteres antenna (Effelsberg)

Az új amerikai óriás 110 m-es (Green Bank)

A Puerto Rico szigetén lévő Arecibo távcső 305 méter átmérőjű, egy völgykatlanban alakították ki.

Merlin a neve az angliai rádiótávcső-rendszernek

Az új-mexikói (USA) távcsőlánc Y alakú

VLBI (Very Long Baseline Interferometry): több antennával egyidejűleg mérve ugyanazt az objektumot növelhető a felbontóképesség

A földi és az űrbe telepített rádióteleszkópok együttes mérései adják a legrészletgazdagabb képeket

Az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) Chile egyik fennsíkjára tervezett rádiótávcső csoport

Az ALMA egy négyzetkilométeres méretével a legnagyobb csillagászati műszer lesz